A Lóki-völgy ezen részen valamelyest kiszélesedik és az alján csordogáló vízfolyás szétterül. Az ellaposodott völgyalj haragoszöld színe is jelzi, hogy itt egy sajátos élőhely található, amely környezetétől élesen elválik. A völgy legmélyebb részén a tavasszal és nyár elején tocsogós, vízállásos terület alföldi mocsárrétet, zsombékost és sásrétest rejt, ahol számos érdekes és rejtett életű állat és növény fordul elő. Ezek egyike a sávos szitakötő is (Coenagrion pulchellum), amely a lassú folyású tiszta vizekben fejlődik. Jelenléte már magában is jelzi a természet egészséges állapotát, a vizek tisztaságát. A nyár folyamán gyakran láthatók a víz felett cikázó vagy éppenséggel a víz fölé haló leveleken széttárt szárnyakkal sütkérező példányai.
